INGATLAN ADATBÁZIS

lakás

GYORSKERESŐ

Típus:

eladó kiadó
csak új építésűek

Megye:

Régió:

Település:

Ár: (MFt)

-tól -ig

Rendezés:

részletes keresés

KERESÉS

ingatlan kódja:

HASZNOS

Ügyvéd fórum

ADMINISZTRÁCIÓ

e-mail cím:

jelszó:

elfelejtett jelszó

 

Hírek

Bankba tegyük a pénzt vagy a vályogba?

A kisméretű tégla mellett a régi idők másik sztárja a vályog volt: Magyarországon a családi házakban lakó háztartások körülbelül 14 százaléka vályogtéglából, döntően még a 80-as évek előtt épült házakban él. Közel 350 ezer háztartás küzd tehát a régi vályogházak különféle problémáival.Vályoglegendák

A vályogot hagyományosan jó építőanyagnak tartjuk. Mint természetes és hagyományos anyagról valóban sok jót el lehet mondani róla: az előállítása alacsony környezetterheléssel jár, és a jól megépített vályogházak nyáron lassan melegszenek fel, mivel viszonylag sok hőt tudnak eltárolni - vagyis magas a hőkapacitásuk. Ami viszont a vályog hőszigetelő képességét illeti, ebben több a tévhit, mint a valóság. Az 50-60 éve épült vályogházak falai két-háromszor annyi hőt engednek át, mint amennyi az új épületeknél ma szabványos, hasonlóan a padlásfödémhez és a lábazathoz.

Az Energiaklub kutatásának adatai szerint a legkevésbé hatékony épületgépészeti „rendszerek” jellemzőek vályog házainkra: a lakók otthonuk fűtéséhez az összes háztípusnál nagyobb mértékben használnak kályhát. A melegvíz előállításához a háztartások mintegy háromnegyede hőtárolós, víztartályos bojlert használ, a másik egynegyedük pedig átfolyós vízmelegítő berendezést. Elenyésző arányban fordul elő a hatékonyabb, fűtési rendszerrel kombinált melegvíz-előállítás.

Korszerűsítsünk

A fentieknek köszönhetően a régi vályog épületek eredeti, felújítatlan állapotukban az energiatanúsítvány F-G kategóriáját érik el. Ez azt jelenti, hogy - a fűtési rendszer típusától függően - évente 360-440 kWh-nyi energiahordozót kell elégetni a ház egy négyzetméterének felfűtéséhez, és a melegvíz előállításához. Az átlagosan 70-80 négyzetméteres, földszintes vályogházak lakói így évente kb. 240-370 ezer forintot költenek a meleg előállítására, attól függően, hogy fával vagy gázzal fűtenek - a tűzifa ára az ország legtöbb részében alacsonyabb, mint a földgázé.

A költségek a pazarlás megszüntetésével, azaz az energia hatékonyabb felhasználásával jelentősen csökkenthetők. Mégis, mindeddig a vályogban lakó háztartások mindössze öt százaléka szigetelte a ház falait, és kilenc százalék cserélte korszerű hőszigetelőre ablakát. Pedig ha mindezt megtennék, 40-50 százalékkal is csökkenne a felhasznált energia mennyisége, s az F-G besorolásból B-be ugorhatnának az épületek. A megfelelően kivitelezett beruházás a fafűtéses háztartásoknál körülbelül 100 ezer, a gázfűtéses épületekben akár 190 ezer forintos megtakarítást is hozhat a családi költségvetésben évente.

Csak szakszerűen!

A vályog épületek korszerűsítése esetén különös hangsúlyt kap a megfelelő tervezés és kivitelezés, feltétlenül szakemberhez kell tehát fordulni a tulajdonosoknak a beruházások előtt. A vályog ugyanis képes felvenni és leadni a környezetében levő nedvességet, ezért egy rosszul sikerült hőszigetelés esetén a nedvességtartalom könnyen magasabb lehet a megengedettnél, s elindulhat a páralecsapódás és a penészesedés. A vályog épületeknél sokan ezért nem is javasolják a polisztirol szigetelést, inkább a drágább kőzetgyapotot vagy a cellulóz szigetelőanyagokat ajánlják.

Kapcsolódó cikkek

11.05.08 Így kell pénzt kivenni a házból

A páraképződést ugyanakkor az épület tényleges állapota, tájolása, környezete is erősen befolyásolja, elméletileg tehát kedvező esetben nem kizárt a polisztirol szigetelőanyag használata sem, ennek megítélését azonban bízzuk az energetikus szakemberre. A szakértő költsége a beruházás összértékéhez viszonyítva alacsony – különösen, ha egy rosszul megtervezett beruházás bosszúságaitól és felesleges költségeitől mentesíti a családot.

Az Energiaklub kutatása során elvégzett mintaszámítások szerint akár polisztirolhabról, akár kőzetgyapot szigetelésről van szó, 10 cm vastag anyag már elegendő ahhoz, hogy az 50-es vályogtégla-falazatok hőátbocsátási képessége elérje, sőt kissé meghaladja az új építésű házak falazataival szemben támasztott követelményeket. Lényeges, hogy a padlásfödémet is szigeteljük: a vályog házakra jellemző fa födém esetén 10 cm vastag kőzetgyapot vagy üveggyapot szigetelőanyag már megfelelően szigetel.

Ez egyébként a legegyszerűbben megvalósítható energiahatékonysági beruházás, ugyanis a szigetelőanyagot egyszerűen csak le kell rakni a – természetesen kitakarított, lomtalanított, galambtalanított – padlástérben. Fontos, hogy az anyagot védjük az esetleges beázástól, ezért a cseréplécek alá esővédő fólia felhelyezése is szükséges lehet.

Mennyibe kerül a beruházás?

A külső hőszigetelést és a nyílászáró-cserét több szempont miatt is együtt érdemes igazán elvégezni: a homlokzat és a padlásfödém szigetelése, jó minőségű, hatékony (U=1 W/m2K értéknél nem rosszabb), hőszigetelt redőnnyel ellátott nyílászárók beépítésének költsége átlagos méretű és formájú vályog házaknál 1,5 millió Ft körül alakul „normális” körülmények között. Természetesen más a helyzet, ha alulról vizesedik a fal, vagy egyéb speciális körülményt kell kezelni.

Ha a megtakarított energiaköltségekhez viszonyítjuk a beruházás költségeit, azt mondhatjuk, hogy megéri a hatékonyságba fektetni: ha a beruházás helyett ezt a pénzt bankba tennénk, nem nyernénk annyit a kamatokkal, mint amennyi energiaköltséget a szigetelés és az ablakok élettartama alatt a beruházás révén megtakaríthatunk. Főleg ha az energiaárak emelkedését is számításba vesszük.

Vályogtéglák száradnak a napon. Forrás: Oláh Tibor/MTI

Vályogtéglák száradnak a napon. Forrás: Oláh Tibor/MTI

Induljunk a kályhától?

Ajánlott weboldalak

Vályog.lap.hu

Szigetelés.lap.hu

Homlokzatszigetelés.lap.hu

Ejtsünk néhány szót a fűtési rendszerekről is. Lényeges, hogy ha ezt is szeretnék korszerűsíteni, akkor is az épülethéj, vagyis a falak, a padlásfödém és az ablakok hatékonyabbá tételével célszerű kezdeni. Mégpedig azért, mert ha az épület hőveszteségét csökkenteni tudjuk, az hatással lehet a fűtési rendszer méretezésére is, hiszen ekkor ugyanazt a hőmérsékletet esetleg egy kisebb teljesítményű fűtőberendezés is elő tudja majd állítani. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a kályhás, konvektoros, bojleres rendszerek hatékonnyá tétele nem kis munka és beruházás. Ilyenkor ugyanis nem egyszerűen a berendezéseket kell lecserélni, hanem a teljes fűtési rendszert ki kell építeni a házban.

Tehát azon túl, hogy a „kazánboltban” megvesszük a faelgázosító vagy kondenzációs kazánt (a napkollektoros, hőszivattyús rendszerektől most tekintsünk el), de a falakban vagy a padlóban ki is kell építeni a szükséges csőrendszert, különféle egyéb műszaki megoldásokra és berendezésekre (pl. termosztát) van szükség. Meg kell vennünk a radiátorokat, fel kell szereltetni, szükség van a kémény szakvéleményezésére és esetleg a bélelésére is, engedélyeztetni kell a beavatkozást, stb.

Ez könnyedén elérheti az 1-1,5 millió forintot, a megtakarítható energia viszont már nem lesz olyan drámai, mint a szigetelés és nyílászáró-csere esetén. A beruházás így jóval hosszabb idő alatt térül meg (ha megtérül), ebben az esetben tehát nem igaz a régi mondás, miszerint induljunk a kályhától. Természetesen ez nem igaz a veszélyessé vált fűtőberendezésekre, kazánokra, ezeket feltétlenül ki kell cserélni.

(2011.05.17. fn.hu)

KIEMELT
HIRDETÉSEK

eladó ház
Harka

102m2
48.9 M Ft

eladó ház
Sopron

93.5m2
45.5 M Ft

eladó telek
Hegykő

809m2
15.5 M Ft

eladó lakás
Sopron

61.89m2
30.705 M Ft

eladó lakás
Sopron

55m2
21.99 M Ft

eladó ház
Sopron

94m2
47.9 M Ft

eladó lakás
Balatonfüred

103.75m2
287 M Ft

eladó tanya / mg. terület
Zalacsány

620m2
109.48 M Ft

eladó lakás
Balatonfüred

64m2
49 M Ft

eladó lakás
Siófok

59m2
31.9 M Ft

eladó ház
Zamárdi

50m2
16.9 M Ft

eladó telek
Aba

1186m2
3 M Ft

eladó ház
BP. III. kerület

586m2
219 M Ft

eladó lakás
Sopron

74.53m2
40.923 M Ft

eladó lakás
Sopron

74.1m2
41.612 M Ft

eladó ház
Siófok

160m2
90 M Ft

hirdetés

CSOK 10 + 10 millió

Graben Étterem Sopron

Lakáskulcs